Nekem az első nagy pofon az volt, hogy ugyanazzal a „focis” gondolkodással mentem rá a virtuális kosárra, és totál szétestem. Focinál megszoktam, hogy van idő felépíteni egy tippet, meg vannak tipikus fordulópontok. A kosárnál meg olyan gyorsan jönnek a pontok, hogy mire pislogsz, már teljesen más a sztori. A tenisz meg megint külön világ: ott sokszor a szettek ritmusa meg a rövid sorozatok dobják meg vagy húzzák le a hangulatot.
Azóta én úgy választok, hogy megnézem, mennyire bírom a pörgést. Ha türelmesebb vagyok és szeretem a „lassabb” hullámzást, akkor virtuális foci. Ha adrenalint akarok és nem zavar, hogy két perc alatt fejre áll minden, akkor kosár. Teniszt akkor tolok, ha kifejezetten azt a feszes, pont-pont utáni dinamikát keresem. Amúgy ha ránéznél, én itt szoktam böngészni a sportokat és a futásokat: vsport.
Két tipp: először válassz egyetlen sportágat pár napra, ne ugrálj össze-vissza, mert minden más tempó és más érzés. És ne akard minden körben „visszanyerni” az előzőt – a gyors váltások miatt ez a legkönnyebb csapda.
A végén bármelyiket választod, ez még mindig szimuláció, szóval hiába tűnik néha „olvas-hatónak”, a random faktor simán bedob egy meglepőt, amikor a legkevésbé várod.
Kommentáld!