Információink szerint hétfőn Miskolcon jártak a kanadai határrendészeti szervek képviselői, mivel a városból és vonzáskörzetéből is igen nagy számban próbálnak kivándorolni romák a tengerentúli országba. A helyi cigány kisebbségi önkormányzat adatai szerint az elmúlt négy-öt évben legalább kétezer miskolci roma kísérelte meg a tengerentúli letelepedést.

A hatóságnak tudomása van róla, hogy a kiutaztatások sok esetben szervezett formában történnek, nemzetközi csoportok közreműködésével, akik a tengerentúlon sem tévesztik szem elől a kiutazókat. Mivel nagy többségében nehéz körülmények között élő emberekről van szó, az útiköltséget uzsorakamatra nyújtott kölcsönökkel előlegezik meg a számukra, amelyeket a kinti segélyekből kell visszafizetni. Váradi Gábor, a Miskolci Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke portálunknak úgy nyilatkozott: szervezett kiutaztatásokról nem tudnak, arról azonban igen, hogy Kanadában sokszor már a repülőtéren várják a „menekülőket” korábban kitelepült ismerősök, akik drága pénzért „intézik” el számukra azokat a szolgáltatásokat, amelyek egyébként ingyen járnának mindazoknak, akik menekült státusért folyamodnak.

Váradi Gábor hangsúlyozta, senki ne üljön fel ezeknek a szélhámosoknak, az Országos Roma Önkormányzat tájékoztató füzetet is készít ezzel kapcsolatban. A miskolci kisebbségi vezető szerint az elmúlt években legalább kétezer miskolci roma kísérelte meg a tengerentúli letelepedést – a vonzáskörzetet ideszámítva, ez a szám meghaladhatja a négyezret is – ezeknek a „kivándorlóknak” legalább a fele azonban, így vagy úgy, vissza is tért azóta. Többeknek kilátástalan a helyzete, mert korábban mindenüket pénzzé tették, hogy kijuthassanak.

A Miskolci Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak tudomása van róla, hogy hétfőn Miskolc és környéke romák által sűrűn lakott területein vizsgálódtak a kanadai határrendészeti szervek, azonban sem ők, sem a városháza kisebbségi referense nem kívántak erről bővebben nyilatkozni. Mint mondták, a vizsgálatokat a kanadai nagykövetség szervezi, kétoldalú kapcsolat keretében, ők jogosultak a nyilatkozattételre. Papp Tamás, a kanadai nagykövetség politikai- és sajtóreferense ugyancsak tovább passzolta a labdát: tájékoztatása szerint az ügy a CBSA (Canadian Border Service Agency), azaz a Kanadai Határőrizeti Ügynökség hatáskörébe tartozik.

Mint ismeretes, Kanadába 1994. november 1-jétől lehetett vízummentesen utazni, de az országba érkező nagyszámú, főként roma menekült miatt 2001. december 5-én ismét vízumkötelezettséget vezettek be. Ezt Kanada csak 2008. március 1-jével szüntette meg újra – Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával szemben – ekkor ismét nagy menekülthullám indult el. A kanadai hatóságok 2009-es és 2010-es adatai szerint Mexikó után Magyarországról érkezik a legtöbb „menekült” az országba, ezért tárcaközi háttérrel külügyi, rendészeti és szociális vonatkozású, kétoldalú kapcsolatokat létesítettek a helyzet kezelésére. Ez év szeptemberében a magyar hatóságok azt közölték, hogy a vízumkényszer újbóli eltörlése óta mintegy hétezer magyar állampolgár kért menedékjogot Kanadában, de a beérkező kérelmeknek csak 1-2 százalékát találták megalapozottnak. Kilencven százalékban ezeket visszavonják, nem viszik végig, illetve az is jellemző, hogy ügyintézés közben „eltűnik” a kérelmező. Ez az arány a kanadai illetékesek szerint egyértelműen annak a jele, hogy a kérelmezők többsége nem is a menekültstátusz elnyerése, hanem az eljárás ideje alatt igénybe vehető szociális, iskoláztatási, illetve munkalehetőség miatt érkezik.

Ha ugyanis valaki minden jogorvoslati lehetőséget kihasznál, jelenleg akár 4-5 évig is kihúzhatja Kanadában, mielőtt – végső esetben – kitoloncolják. A jelek szerint azonban a kanadai kormány is megelégelte a tömeges visszaéléseket az ország nagyvonalú menekültügyi rendszerével szemben, jövőre jelentősen szigorítani fogják az ezzel kapcsolatos szabályozást.

C-PRESS - MiNap Online - Szepesi S.