Pontosan egy hónap múlva lobban fel a láng Vancouverben, de ha holnap kellene megnyitni a 21. téli olimpiát, az sem okozna gondot a kanadai szervezőknek. Váláság, terrorizmus és járvány idején makulátlannak ígérkező játékokra van kilátás.

Persze olyan jóléti társadalomban, mint a kanadai, és olyan pazar földrajzi adottságok mellett, mint a brit-kolumbiai, szinte alapvető elvárás, hogy tökéletes olimpiát rendezzen Vancouver, ahol február 12-én lobban fel a láng. Szintén emel a lécen, hogy a megrögzötten sportmániás Kanada, amely korábban már két kiváló olimpiának is otthonául szolgált (Montreal 1976, Calgary 1988) szinte folyamatosan pályázik - Toronto szerette volna elnyerni a 2008-as nyári rendezést, korábban pedig Québec City bukta el a 2002-es téli játékokat -, és Vancouvernek már a nemzeti előválogatón két, a végső sikerre is esélyes várost, Calgary-t és Québec City-t kellett maga mögé utasítania.

Ezzel együtt nem volt könnyű eljutni oda, ahol Vancouver most tart: miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2003-ban a kanadaiaknak adta a rendezés jogát, a kiadások, főleg a gazdasági válság beköszöntével, emelkedtek, a bevételek pedig apadtak, miközben - az Észak-Amerikában megszokott módon - állami támogatás nem állt a projekt mögött. A regionális kormányzat, és a magántőke persze bőkezű dotációt nyújtott a szervezőknek (VANOC), akik persze nem kényelmeskedtek, és egy évvel a megnyitó előtt az összes helyszínnel és a közlekedés-fejlesztés csaknem egészével elkészültek. Így lehetséges, hogy az eredetileg 1,3 milliárd amerikai dollárosra (cirka 240 milliárd forint) tervezett büdzsé csak 1,8 milliárdra kúszott fel 2009 végére. Meglehet, az olimpiai falvakban még az utolsó pillanatig dolgozni fognak, ám ha holnap kellene tartani a megnyitót, az sem okozna gondot a VANOC-nak.

A jelek szerint ugyanakkor van a válságnál is drágább dolog korunkban: a biztonság megteremtése. A vancouveri költségvetést ugyan nem fogja átírni az Afrikai Nemzetek Kupáján Togót ért terrortámadás, ám a fent említett 1,8 milliárdos büdzsében mindössze 200 millió dollárt számoltak a biztonsági kiadásokra, pedig már egy évvel ezelőtt kiszivárgott, hogy a célra fordítandó összeg minden bizonnyal el fogja érni az 1 milliárdot.

"Új szövetségi és önkormányzati alapot hoztunk létre a megnövekedett biztonsági költségek fedezésére, így nem kell egyetlen dollárt sem elvenni az olyan kiemelt ügyektől, mint az oktatás, vagy az egészségügy" - magyarázkodott még 2009 elején Colin Hansen, Brit Kolumbia olimpiáért felelős minisztere.

A szervezők egyébként nem csak arra figyelnek oda, hogy ember embernek szándékosan ne árthasson, de arra is, hogy járvány se üsse fel a fejét a játékok során. A H1N1 tombolása ugyan lejjebb lohadt, ám a VANOC ötezer fős stábját, továbbá a 25 ezer önkéntest beoltatták, és tetemes mennyiségű oltóanyag lesz raktáron. Elsősorban azért, mert az érkező delegációk beoltása az adott nemzet kompetenciája, a szurkolóké pedig magándöntésen alapszik.

Akárhogy is nézzük tehát, Vancouverben makulátlannak ígérkező olimpiára van kilátás.