Kanada: TORONTO Bemutatása

Szeretettel köszöntelek a Csodálatos Kanada közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a legújabb tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Kérlek látogass el a hivatalos oldalunkra is: http://www.kanadavilaga.com

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1287 fő
  • Képek - 347 db
  • Videók - 490 db
  • Blogbejegyzések - 241 db
  • Fórumtémák - 23 db
  • Linkek - 79 db

Üdvözlettel,

Csodálatos Kanada vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Csodálatos Kanada közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a legújabb tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Kérlek látogass el a hivatalos oldalunkra is: http://www.kanadavilaga.com

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1287 fő
  • Képek - 347 db
  • Videók - 490 db
  • Blogbejegyzések - 241 db
  • Fórumtémák - 23 db
  • Linkek - 79 db

Üdvözlettel,

Csodálatos Kanada vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Csodálatos Kanada közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a legújabb tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Kérlek látogass el a hivatalos oldalunkra is: http://www.kanadavilaga.com

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1287 fő
  • Képek - 347 db
  • Videók - 490 db
  • Blogbejegyzések - 241 db
  • Fórumtémák - 23 db
  • Linkek - 79 db

Üdvözlettel,

Csodálatos Kanada vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Csodálatos Kanada közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a legújabb tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Kérlek látogass el a hivatalos oldalunkra is: http://www.kanadavilaga.com

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1287 fő
  • Képek - 347 db
  • Videók - 490 db
  • Blogbejegyzések - 241 db
  • Fórumtémák - 23 db
  • Linkek - 79 db

Üdvözlettel,

Csodálatos Kanada vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Kattintson a részletekért

 

Az Ontario tó partján elterülő Toronto a tartomány fővárosa. A szűken vett város lakosságának száma majdnem eléri a 640 ezret, de Nagy-Toronto lélekszáma már majdnem eléri a 4 milliót. A várost autópályák szövevénye öleli körül, nemzetközi repülőtere a belvárostól 32 km-re, nyugatra Mississaugában található. A Toronto Island Airport pedig a belföldi járatok indításával és fogadásával foglalkozik.

 

Toronto
Fotó: Toronto, Ontario, Kanada, flickr.com, by elPadawan

 

A város területe valaha a huron indiánok találkozóhelye volt. 1749-ben alapították meg a várost, a kis Fort Rouillét a francia szőrmekereskedők, és a város birtoklásáért hamarosan megkezdődtek a harcok az angol és a francia telepesek között. 1793-ra épült meg Fort York angol erőd, amely köré a mai város szerveződött. 1814-re szűntek csak meg az ellenségeskedések, ekkor a város és a térség virágzásnak indult. 1834-ben kapott Toronto néven városi rangot. Az első igazi gazdasági fellendülést a 19. század második felében megérkező vasút és a fejlődő tavi hajózás hozta. A második világháborúban is jelentős szerepet játszott, ami újabb gazdasági fellendüléshez vezetett. A háború után közel félmillió bevándorló telepedett le. Ma Torontó lakossága 80 különböző országból származik, Olaszországon kívül itt él a legnagyobb olaszul beszélő közösség. Magyarok is szép számmal élnek itt, legtöbbjük a második világháború után és az 1956-os forradalmat követően költöztek ide, ám a hajdani magyar negyedre (a Bloor Street környéke) már csak vendéglők és üzletek emlékeztetnek, a legtöbb magyar szétszóródott a városban.
Toronto a legnagyobb angol nyelvű város Kanadában és Észak-Amerika egyik legmodernebb és legélénkebb városa. Több mint 200 közparkja van, amely télen-nyáron a felüdülést szolgálja. Pénzügyi és ipari központ is, itt található Észak-Amerika egyik legnagyobb értéktőzsdéje a Toronto Stock Exchange. Kulturális élete a legjelentősebb az országban. A legrégebbi és Ontárioban a legnagyobb felsőoktatási intézménye a University of Toronto. Számos színházi bemutatón kívül a kulturális életet élénkíti a nagyszámú fesztivál és esemény, mint pl. az International Boat Show (Nemzetközi Hajókiállítás), a Chinise New Year (kínai újév) ünnepe, az International Auto Show (Nemzetközi Auto kiállítás), a Toronto International Caravan (Toronto nemzetközi karaván), ahol a város sokféle kultúráját ünneplik, vagy a Downtown Jazz Festival (Belvárosi dzsesszfesztivál). Itt rendezik a világ legnagyobb kiállítását a Canadian National Exhibition-t (nemzeti kiállítás), szeptemberben pedig a Toronto International Festival-t rendezik (nemzetközi filmfesztivál). Az év végén rendezik a Santa Claus Parade-t (Mikulás-parádé) és a Historic Toronto Christmas-t (Történelmi Karácsony).

A város utcaszerkezete könnyen átlátható, rácsos rendszerű, melyet a Yong Street oszt keleti és nyugati részre. A város földalatti közlekedési hálózata 1954-ben nyílt, ma már 60 km hosszú. Torontó kikötőjében csak a legnagyobb óceánjárók nem tudnak kikötni, egyébként forgalmas kereskedelmi központ. Az Ontario-tó nyílt vizétől a belső kikötőt a Toronto Islands (Toronto szigetek) zárják el. A legnagyobb sziget 1858-ig félsziget volt, ám egy hatalmas vihar elsodorta a földnyelvet. A szigetek manapság egyfajta szórakoztató és kikapcsolódási központok, és itt van a belföldi utasforgalmat lebonyolító repülőtér is. A központi szigeten található a Centreville Amusement Park, ami egy 19-20. század fordulóját idéző családi vidámpark.

Torontóban számos múzeum található. Az egyik a Redpath Sugar Museum, amely a Redpath család által alapított cukorgyár helyén található. Itt megismerkedhetünk a cukortermelés történetével, feldolgozásának módszereivel és eszközeivel, a cukor csomagolásával, szállításával és felhasználásával. A Harbourfront-on (a kikötő „homlokzata) egykor üzemek és raktárak kaptak helyet, melyeket ma hotelek, vendéglők, sétautak és parkok váltottak fel. Itt található a The Pier: Toronto’s Waterfront Museum (A móló: Toronto vízparti múzeuma), amely egy 1930-ban épült helyreállított raktárban kapott helyet. Toronto kikötőjének történetét ismerhetjük be. A műhelyben kézművesek szemléltetik, hogy építették egykor a fából készült hajókat.
A Canadian National Exhibition területén gránit emlékmű jelzi, hogy itt volt egykor a franciák által létrehozott Fort Rouillé. Ennek közelében található Fort York, a város „bölcsője”, az angolok által 1793-ban alapított erőd, melyet 1813-ban az amerikaiak el akartak foglalni, ám a visszavonuló angolok felrobbantották a már benne lévő amerikai katonákkal együtt. A háború után azonnal újjá építették, ma pedig nyolc eredeti épületét is eredeti, 1812-es pompájában tekinthetjük meg. Nyáron a Fort York Guard (a York-erőd őrsége) naponta tart felvonulást és bemutatót.
Az Exhibition területével szemben található az Ontario-tavon a mesterséges szigeteken élt Ontario Place, amelynek eredetileg az lett volna a funkciója, hogy a tartomány és a nemzet bemutatóhelye legyen, de inkább szórakozóhelyként funkcionál. Parkok, tavak, lagúnák, csatornák és faluszerűen csoportosuló üzletek és vendéglők tarkítják. Van itt gyermekfalu (Children’s Village) és gyermekszínház, meg mozi is és 16 ezer ülőhelyes szabadtéri színház is a Molson Amphitheatre. Tovább haladva eljutunk az 1956-os forradalom emlékművéhez. a Budapest Park területén. Az emlékművet a forradalom 10. évfordulójára készítette Tölgyessy Viktor, a fiatalon elhunyt kanadai magyar szobrászművész. A kiadásokat gyűjtésből fedezték, ám a költségekhez Toronto önkormányzata is hozzájárult. Az emlékmű angol felirata magyarul annyit tesz: Szabadságot Magyarországnak – szabadságot mindenkinek!

A belváros jelentős része modern terekből, üveg és beton felhőkarcolókból áll, közöttük bújnak meg a múlt örökösei, a szépen helyreállított régi épületek. A belvárosi épületeket, mint a Toronto Dominion Centre, a First Canadian Place 72 emeletes, kilátóteraszos épülete vagy az új Városháza és a CN-torony, közel 10 km hosszú, üzletekkel és vendéglőkkel szegélyezett földalatti utcarendszer (Path Underground) köti össze. A belvárosban lévő üzleti negyed a Yonge Street, King Street, University Avenue és a College Steet között terül el, legfontosabb négyszintes épülete az Eaton Centre, több mint 300 üzlettel és mozikkal. Szintén nevezetes a The Bay áruház. A másik üzleti negyed már Yorkville-ben található, amely nem tartozik a belvároshoz, hajdanán, az 1800-as éveken nyugalmas falusi környezet volt, amely az idők során összenőtt Torontóval, és az új házak és a régi házak csodálatos egyvelegét alkotja virágos udvarokkal, elegáns éttermekkel, butikokkal, ékszerészekkel, áruházakkal és galériákkal. Toronto nevezetes piaca a Kensington Market és az 1803 óta működő St. Lawrence Market.

 

Toronto belváros Fotó: Toronto belvárosa (wvs, flickr.com)

 

 

A belváros egyik nevezetes, kupolás épülete a SkyDome sportkomplexum és szórakoztató központ, amelynek különlegessége, hogy a kupolája teljesen kinyitható. Az épületegyüttesben hotel és vendéglő is működik.
Toronto jellegzetes képét a CN Tower is meghatározza (Canadian National Tower, Kanadai Nemzeti Torony). Az 553,33 m magas torony, amelyet 1976-ban adtak át a közönségnek, a legmagasabb szabadon álló szerkezet a világon: léteznek nagyobbak és magasabbak, de azok kábelekkel is ki vannak kötve. A torony a távközlésben is szerepet játszik turistaattrakció mivolta mellett. Több kilátóterasza is van, a külső terasz 342 méteren, üvegpadlózattal, a belső 346 méternél, és a Sky Pod („égi gondola”) 447 méteren. 350 méternél egy forgó étterem található. Szép időben ellátni egészen Buffalo-ig (USA) és a Niagara Falls városa is látható.
A Canadian Broadcastin Corporation Museum (a Kanadai rádiótársaság múzeuma) a CBC történetét mutatja be. Megtekinthető benne egy 1940-ben létrehozott rádióállomás és vezérlőterem, valamint archív felvételek is láthatóak a múzeumban.
A Hockey Hall of Fame (jégkorongmúzeum) a jégkorong történetét mutatja be a leghíresebb csapatok és játékosok felidézésével.
A The Market Gallery (csarnokgaléria) a South St. Lawrence Market második szintjén található galériában Torontó történetét bemutató időszakos kiállítás látható.
Toronto’s First Post Office (Toronto első postahivatala) 1833-ban nyílt és még ma is működik, mint postai szolgáltató és bélyegárusító hely, de múzeumként is funkcionál, a postai szolgáltatások történetét mutatja be. Ha valaki az 1830-as évek stílusában szeretne levelet küldeni, megteheti: rendelkezésére áll a lúdtoll, pecsétviasz, levélpapír.
Toronto főtere a Nathan Phillips Square, amelyet azon polgármesteréről kapta, aki a tér kialakítását és rendezését irányította. Ez a tér a helyszíne nyaranta a különböző fesztiváloknak, hangversenyeknek, művészeti bemutatóknak. Télen a Városháza előtti medence korcsolyapályaként funkcionál.  A tér nyugati oldalán látható az Old City Hall (régi városháza), a közepén pedig a City Hall, az új városháza, amely egy meglepő alakú modern épületegyüttes, melyet Vilijo Revell finn építőművész tervei alapján emeltek 1961 és 1965 között. A két ívelt alaprajzú toronyház keleti 27 épülete, a nyugati 22 szintes, mintegy kagylóként fogja közre a középső kétszintes kör alaprajzú lapos, kupolás épületet, amely a tanácsterem (Council Chamber). A főbejárat előtt Henry Moore, „Az íjász” című bronzszobra áll.
A főtéren található az Osgood Hall (Osgood kastély), melyet a 19. században klasszicista stílusban építettek és 1832 óta a Law Societyof Upper Canada (Felső-Kanada Jogászszövetsége) központja. Korábban itt ülésezett Ontario legfelsőbb bírósága is.
A The Grange (Az udvarház) a Grange Parkban található, és egyike Toronto legrégebbi épületeinek. 1817-ben épült téglaépületet eredetileg a Family Compact egyik tagja tulajdonolta. Ma múzeumként funkcionál, az 1830-1840-es évek béli Felső-Kanada életét mutatja be.
Az Art Gallery of Ontario (Ontario művészeti galériája) Észak-Amerika egyik legnagyobb szépművészeti múzeuma; 50 kiállítótermében 600 év képzőművészetéről segít képet alkotni. Tintoretto vagy Rembrandt munkái mellett Renoir vagy Rodin festményei is megtalálhatóak itt. Külön szárnyban található Henry Moore brit művész legnagyobb gyűjteménye, melynek legtöbbjét maga a művész ajándékozta a galériának. Torontónak külön textilmúzeuma (Museum for Textiles) is van. A torontói koncertterem, a Massey Hall akusztikája az egyik legjobb a kontinensen. Az épületet 1894-ben építették.
Fontos történelmi emléke Torontónak a Mackenzie House, amely a város első polgármesterének, William Lyon Mackenzie-nek az otthona volt. A viktoriánus stílusú házat a hálás polgárok ajándékozták a polgármesternek hálából azért, hogy az 1837-es Felső-Kanadában kitört lázadásnak az élére állt. A lázadás célja az volt, hogy elérjék, kevesebb szerep jusson a közigazgatásban a britek által kijelölt tisztviselőknek.
A Toronto Police Museum and Discovery Centre (Rendőrségi Múzeum és Felderítési Központ) a rendőrparancsnokság épületében a rendőrség történetével foglalkozik. A rendőrautók, speciális felszerelések és egyenruhákon túl konkrét események bűnjeleit és bizonyítékait megtekintheti a látogató, és megismerkedhet néhány Torontóban megtörtént híres bűneset részleteivel is.
A University of Toronto (Torontói Egyetem) Ontario legnagyobb és legidősebb egyeteme, ma közel 50 ezer hallgatója van. Épületei szétszórtan helyezkednek el, van közöttük olyan is, amely a 19. században épült. Az egyetem központja a King’s College Circle (körtér), amely egy hatalmas füves terület. Különböző stílusú épületek veszik körül a területet, mint például a neoromán stílusú, 1859-ben épült University College és az 1919-es neogótikus Hart House. A körtéren található még a Convocation Hall (Gyülekezési csarnok), amely olykor hangversenyeknek is otthont ad.
Érdekességként szolgál a The Bata Shoe Museum (cipőmúzeum), amely a lábbelik történetének a múzeuma, a cipő szociális és kulturális vonatkozásaival foglalkozik; a látogató elcsodálkozhat az időszámításunk előtt hordott egyiptomi szandálon, de híres emberek, így Churchill, Elvis Presley vagy Liz Taylor cipőit is megvizsgálhatjuk.
Kanada legnagyobb múzeuma a Royal Ontario Museum, amely több mint 6 millió tárgyat őriz. van itt Távol-keleti gyűjtemény (Far Eastern Collections), amely a kínai régészet és művészet egyik legjobb kollekciója Kínán kívül. A Mediterrán világ (Mediterranean World) az ókori Egyiptomot, Núbiát, Görögországot és Rómát mutatja be. A Kanadai örökség részleg (Canadian Heritage Floor) az ország történelmi emlékeivel és örökségével, valamint az itt élő népekkel foglalkozik. Az Élettudományok szintje (Life Sciences Floor) az eredetihez hasonló környezetben mutatják be az emlősök, csúszómászók, madarak, rovarok hasonmásait, valamint 13 dinoszaurusz-csontvázat, amelyek mozgását kivetítőn modellezik. Különlegességnek számít egy jamaicai földalatti denevérbarlang reprodukciója életszerű pihenő és repülő denevérekkel.
A belvárostól nyugatra található High Park a lakosság pihenését, kikapcsolódását és szórakozását szolgálja, melyben évelő és egynyári növények, különböző típusú kertek, sétautak és tavak, játszóterek és állatkifutók, uszoda és szabadtéri színház is található.
Ennek közelében található a Black Creek Pioneer Village (Telepesek falva), amely az 1860-as évek életét mutatja be, 35 gondosan rekonstruált épületen keresztül. Munka közben láthatjuk a mesterembereket, a kovácsot, a bádogost, a molnárt, az órást és a takácsok. A házakban asszonyok fonnak és főznek. Különleges eseményként szeptemberben pionírfesztivált tartanak, októberben Pumpkin Party-t (tökparti) és a Fall Fairt azaz az őszi vásárt, novemberben pedig az Apple Harvest-et (Almaszüret). Karácsonykor a Christmas at Lamplight (Karácsony lámpafénynél) elnevezésű fesztiválon vehet részt az érdeklődő.
A belvárostól északra találjuk az Ontario Science Centre azaz az Ontário Tudományos Központ épületét, amely a tudomány és a technika világának felfedezésére vágyó látogató számára készült. Több mint 800 önállóan kezelhető eszköz található benne. Lehet szimulálva végigmenni egy olimpiai bobpályán, űrutazást lehet tenni vagy trópusi esőerdőben sétálni. Torontónak saját állatkertje (Toronto Zoo) is van, ahol több mint 5000 állat él, és a világ földrajzi tájainak legtöbbje képviselteti magát. A hét pavilonban a legfontosabb térségek, így India, Ázsia, Dél-Amerika, Afrika, Észak-Amerika és Ausztrália állatvilágával ismerkedhetünk természetes környezetükben. A pavilonok között kifutók vannak, ahol pl. az elefántcsorda fürdését is megnézhetjük.

Torontótól délnyugatra található Mississauga város, amely Kanada 6. legnagyobb városa a maga 544 400 lakosával. A 19. században 8 falu állt a helyén, ezek a falvak nőtték ki határaikat és 1974-ben közösen megalapították a Mississauga városát, amely nevét az egykor itt lakó mississauga indiánokról kapta. Ma kereskedelmi és ipari központ, élénk kikötővel és több mint 350 parkkal területén. Kulturális élete is kiemelkedő, van saját szimfonikus zenekara, operája és több színháza is

Torontótól a Niagara felé vezető úton található Burlington városa, amelyet egykor Joseph Brant mohawk indián főnök kapott 1798-ban (1441 hektáros terület), mert a függetlenségi háborúban a briteket támogatta. Brant-nek hatalmas szerepe volt abban, hogy népe keresztény hitre tért, ő volt, aki a Bibliát mohawk nyelvre fordította. Mivel az angolokat támogatta, a függetlenségi háborút követően el kellett hagynia eredeti lakhelyét a Six Nations-nek nevezett (hat nemzet) indiánokkal együtt eredeti otthonukat a New York állambeli Mohawk Valley-t (Mohawk-völgy). Munkásságának és életének állít emléket a burlingtoni Joseph Brant Museum. A városnak ma 137 ezer lakója van.
Brantnek állít emléket nevével Brantford városa a Grand-folyó mellett, hiszen ezen a környéken telepedett le a mohawk nemzet és a Six Nations. Július végén tartják a Grand River Champion of Champions Pow-wow-t (hagyományos pow-wow, vagyis összejövetelt) indián zenével és táncokkal, iparművészeti bemutatókkal. Augusztusban a Six Nations Native Pageant (Hat nemzet felvonulása) a környék történetét és az első lakók életét eleveníti fel. A város híres lakója Alexander Graham Bell volt (1847-1922), akinek emlékét a Bell Homstead National Historic Site őrzi (Bell családi birtok nemzeti történelmi emlékhely). 1874-ben itt fogalmazódott meg benne a telefon ötlete, és innen indította első távolsági beszélgetést Paris (Ontario) városkájával. A parkban álló Bell emlékművet még maga Bell leplezte le 1917-ben.
Az Ontairo tó mentén fekszik Hamilton, melyet 1778-ban menekülő lojalisták alapítottak. Kikötője az egyik legnagyobb és a harmadik legforgalmasabb a Nagy-tavakon. Ezen kívül az ország legfőbb acéltermelő üzemei itt működnek és itt épült az ország első kísérleti atomreaktora. A városnak jelentős a kulturális élete is. Számos viktoriánus stílusú palotaszerű házak találhatók itt, mivel egykor gazdag kereskedők és szakemberek vásároltak itt ingatlanokat. Fontos még megemlíteni a Whitehern Natiolnal Historic Site-ot (Whitehern nemzeti történelmi emlékhely), amely a McQuesten család otthona volt 1852 és 1968 között. A család nagyon sokat tett a városért és a környékért. Õk építették fel az első öntödét, megalapították a Royal Botanical Gardens-t (Királyi botanikuskert) Burlingtonban és a McMaister Egyetemet, valamint restaurálták Fort Henry-t (Kingston) és a Niagara parkot.

A Niagara-on-the-Lake a legjobban megőrzött és legszebb 19. századi város a kontinensen. Az Ontario-tó partján terül el, ott, ahol a Niagara folyó a tóba ömlik. Eredetileg Newark volt a neve, és Ontario (Felső-Kanada) első fővárosa 1791 és 1796 között. Forgalmas kikötő, hajóépítő és kereskedelmi központ volt, de amikor 1829-ben elkészült a Welland-csatorna, és kikerülte a várost, tönkretéve ezzel a várost, amely csak a vasút megérkezésével lendült fel újra. A város fontos szerepet játszott az 1812-es amerikaiak ellen vívott háborúban. Országszerte híres esemény a városban minden évben megrendezett Shaw Festival, amelynek során kizárólag George Bernard Shaw és kortársainak művei szerepelnek három színház műsorán. A Niagara folyó alsó szakaszán csónakkirándulásokat lehet tenni, ekkor láthatjuk a Niagara szurdokát, az Ördöglyukat (Devil’s Hole) és az örvénylő zuhatagokat (Whirlpool Rapids), a kirándulás nemcsak izgalmas, hanem veszélyes is lehet, ezért kizárólag egészséges és felkészült vállalkozóknak érdemes belevágni. A Niagara folyó mellett, az Ontario-tótól az Erie-tóig vezet az az 56 km-es festői útvonal, amelyet Niagara Parkway-nek hívnak

Niagara Falls – a Niagara vízesés

A világ egyik legnagyobb és világszerte a legismertebb természeti csodája a Niagara folyó három vízesése. A „niagara” szó indián eredetű, jelentése:„mennydörgő”, hiszen valóban hatalmas robajjal ömlik le a víztömeg rajta. A folyó a négy, egymással összefüggő nagy tó túlfolyása, hiszen az Ontario-tó vízszintje száz méterrel alacsonyabban van, mint az Erie-tóé.  A Niagara-folyó a világ egyik legrövidebb, pusztán 58 km hosszú folyója, de az egyik legvadabb is, a zuhatagnál a vize eléri a 48 km/órás sebességet is. A vízsodrásban a folyó medre, a mészkőperem leszakad időnként, így a vízesés évente egy-két decimétert hátrál. A vízesés életkora hozzávetőlegesen 12 ezer év, azóta peremük mintegy 11,2 km-el került hátrébb. A jelenlegi számítások alapján a perem 30-40 ezer év múlva eléri az Erie-tavat. A folyó vízhozama a vízesések felett 3,7 millió liter másodpercenként.


Niagara vízesés
Fotó: Niagara vízesés (Scott Kinmartin, flickr.com)

 

 

A vízesést 1678-ban pillantotta meg az első európai, bizonyos Louis Hennepin atya, majd a francia prémvadászokon, felfedezőkön és misszionáriusokon kívül nem sokan jártak erre az elkövetkezendő 100 évben. A környék akkor kezdett benépesedni, amikor véget ért az amerikai függetlenségi háború. Turistaattrakció azonban csak azután lett belőle, hogy a vasút megérkezett a térségbe 1840 táján. 1885-ben megalakult a Niagara Parks Commission (Niagara parkok bizottsága), hogy megőrizzék a vízesések kanadai oldalának sértetlenségét. A bizottság ma 1609 hektár gondozásáért felel. A 20. század elején látványos ám annál veszélyesebb mutatványok és kísérletek helyszíne lett a vízesés, amelyet csak néhányan éltek túl (pl. leereszkedés a vízesésen egy hordóban, stb.) A „fenegyerekek” kora már szerencsére elmúlt, mert hamarosan betiltották az ilyenfajta kísérleteket.
A kanadai oldalra évente több mint 12 millió látogató érkezik megcsodálni a természeti szépséget, amely felett gyakran jelenik meg szivárvány is. Esténként a kivilágított vízesésben lehet gyönyörködni.
A Niagarát éjszakára „lezárják”. Ennek az az oka, hogy a másodpercenként 3600 köbméteren felüli vízmennyiséget áramtermelésre használják a szurdok végében álló erőművek turbináiban, amelyhez a vizet négy hatalmas alagúton vezetik. 1950-ben állapodott meg az Egyesült Államok és Kanada, hogy áramot termelnek és a megtermelt energián a két állam fele-fele arányban osztozik. Hiszen aki a Niagarához utazik, az éjszakát úgysem azzal tölti, hogy a zuhatagot nézi.
A két nagyobb vízesés a Queen Victoria parkból látszik a legjobban, melyet 1887-ben alapítottak. A Canadian Falls 56 m magas 670 m széles, pereme görbét formáz, ezért nevezik Horseshoe Falls-nak azaz Patkó-vízesésnek. A vízesés, becslések szerint, az elmúlt 300 évben 300 métert húzódott vissza, mivel itt gyorsabb a talajerózió a gyorsabb vízmozgás miatt. Az American Falls valamivel magasabb 58 m magas, de csak 323 méter hosszú. A Bridal Veil (Menyasszonyi fátyol) magassága nagyjából megegyezik a többi kettővel, de sokkal keskenyebb. A vízeséseket egymástól a Goat- és Luna-sziget választja el. Télen a vízesések befagynak, de jégtömegükkel is csodálatos látványt nyújtanak.
A Table Rock Complex (Táblássziikla-együttes) a vízeséseket egymástól elválasztó meredek sziklafalak. Ha itt sikerül a korlát mellé állnunk, akkor egész közelről élvezhetjük a lezúduló hatalmas víztömeget. Itt lehet lifttel leszállni a Kanadai-vízesés közvetlen közelébe, sőt három alagút segítségével a vízesés mögé is be lehet jutni.
A Maid of the Mist (a köd leánya) annak a kis hajónak a neve, amelyet a Kanadai- (Patkó-) vízeséshez egész közel viszi a kíváncsiakat.
Két toronyból nyílik remek kilátás a térségre. Az egyik a Minolta Tower Centre, amely 203 méter magasan emelkedik a vízesések fölé. A torony tetején külső és belső terasz valamint egy háromszintes vendéglő is található. A másik a Skylon Tower, amely 244 méterre emelkedik a vízesések fölé, tetején háromszintes forgó étteremmel, valamint külső és belső terasz.


A vízesés környezetében számos turistalátványosság és szórakoztató park épült ki. Külön szolgáltatások működnek azért, hogy a Niagara vízesést minél több szögből élvezhesse az ide látogató. Helikopterrel lehet a vízesés fölé emelkedni, hídról lehet egészen közelről megnézni, vagy sikló és drótkötélpályán lehet megnézni közvetlen közelről a vízesést. A vízesés közelében botanikus kertek, virágóra, parkok, tornyok, színházak, panoptikum és számos múzeum és galéria található.
Az Erie és a Huron tó között még számos érdekességet tartogatnak a városok, amelyek közül a következőket érdemes megemlíteni. Kanada olajipari fellendülését az Oil Springsben és Petroliában talált olaj indította el. Oil Springsben már régóta szivárgott aszfalt és olaj a felszínre, és itt nyitották meg Észak-Amerika első olaj kútját 1858-ban, amelynek következtében 1860-ra már olyan bőséges olajkitermelés folyt, hogy Oil Springs szinte egyetlen éjszaka nagyvárossá vált. Néhány év múlva azonban ennek vége szakadt, és a kútfúrók átköltöztek Petroliába, amely 1890-re petrol-kémiai központ lett és itt alakult meg a világ első olajtőzsdéje. 1900-ig az innen származó olaj fedezte Kanada szükségleteinek 90 százalékát. Miután a kutak kimerültek, az innen szétszéledő szakemberek elterjesztették a kanadai kútfúrási technikákat a világban. Ontariónak ebből a részéből kerültek ki azok a szakemberek, akik az első olajmezőket feltárták a Közel-Keleten, az USA-ban vagy Venezuelában.


Dresden városában lett szabad Josiah Henson tiszteletes, aki szökött rabszolgaként sok menekülő társát segítette szabad földre az 1800-as években. A város emiatt fontos állomása volt annak a „földalatti” vagyis menekülő útvonalnak, amelyen az Egyesült Államok déli részének rabszolgatartó földjét összekötötte Kanadával, a szabadság földjével. Henson tiszteletes 1830-ban menekült el feleségével és gyermekeivel együtt Kentucky-ból. Bostonban találkozott Harriet Beecher Stowe-val, és ő lett a modellje a híres Tamás bátyának, a Stowe által írt Tamás bátya kunyhója című regénynek (Uncle Tom’s Cabin) Dresdenben az Uncle tom’s Cabin Historic Site (Tamás bátya kunyhója történelmi emlékhely) állít emléket Henson munkájának. Henson segített letelepedni és otthont teremteni az ide menekült rabszolgáknak, megalapította 1841-ben a British American Institute-ot (Brit-Amerikai Intézet), mely iskola és menedékhely is volt egyben. Az emlékhely bemutatja Henson életpályáját valamint a feketék korai kanadai történetét.

 

forrás: kanadakalauz.hu

Címkék: bemutatása canada kanada leírás toronto torontó

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu