Eltérően emlékezik Kanada francia és angol ajkú része az 1812-es angol-amerikai háborúra. Míg az angolul beszélő többség ünnepségekkel várja a kanadai identitás szempontjából fontos évfordulót, addig Quebecben csend honol.

Az 1812-es háború 200. évfordulója felszínre hozta a kanadai angol ajkú és a francia közösség eltérő múltszemléletét. Míg a központi kormányzat és más tartományok rendezvényekkel, emlékművekkel készülnek a közeledő jeles évfordulóra, addig Quebec tartomány némaságba burkolózik.

Matthieu Paradis történész, a háború során brit tengerészeti parancsnokságként szolgáló St. Paul de l'Île aux Noix-i Fort Lennox felügyelője szerint Quebec tartományban elhanyagolják a brit annexió és az 1960-as évek közti közel három évszázadot. „Ez olyan, mintha a történelmünk megállt volna 1760-ban és újrakezdődött volna 1960-ban...eltekintve az 1837-1838-as lázadások rövid említésétől.” Paradis kiemelte, hogy az 1812-es háborúnak - melyből a francia kanadaiak is kivették a részüket - fontos szerepe volt a francia nyelv és kultúra megőrzésében, hiszen ha a terület az Egyesült Államok részévé vált volna, nem maradhatott volna fenn Quebec a mai formájában.

Az 1812-1814-es háborút 1812. június 18-án deklarálta Madison elnök. Az Egyesült Államoknak több oka volt az összetűzésre: egyrészt a brit egységek amerikai kereskedelmi hajók tengerészeit rabolták el, másrészt a fiatal állam terjeszkedni akart északi szomszédja kárára, azt gondolván, hogy a brit erőket úgyis lefoglalják a napóleoni háborúk, ráadásul az amerikai hatóságok attól féltek, hogy indiánokat fegyvereznek fel ellenük. John Grodzinski, a kingstoni Királyi Katonai Főiskola oktatója szerint a konfliktust amerikai részről sokan helytelenül csak második amerikai függetlenségi háborúként emlegetik.

A több évig elhúzódó háború során váltakozott a hadiszerencse, a brit erők 1812-ben például a Capitolium épületét is felgyújtották. Charles-Michel de Salaberry, a konfliktus leghíresebb kanadai francia hőse, az 1813. október 26-án lezajlott Châteauguay-i csatában 339 emberével több mint 3500 amerikai katona támadását verte vissza. A háború végül 1814-ben zárult le a Gentben megkötött békével, igazi vesztesei csak az angolokkal szövetségben lévő indián törzsek voltak, akiket a britek magukra hagytak.